Számolunk veled: így áll össze egy egyéni vállalkozó közterhe
Lépésről lépésre a jövedelemtől a fizetendő szja-ig, járulékig és szochóig, átalányadózó példáján, évente változó összegek nélkül.
BIktatva:
A legtöbb egyéni vállalkozó nem a szabályokkal küzd, hanem azzal, hogy a szabályokból hogyan lesz egy konkrét összeg. Ez az irat a számítás menetét mutatja be. Szándékosan nem írunk bele évente változó forintösszegeket: a minimálbér, a garantált bérminimum és a bevételi értékhatárok minden évben módosulhatnak, a számítás logikája viszont állandóbb.
Első lépés: a jövedelem
A közterhek alapja a jövedelem, nem a bevétel. Átalányadózásnál a jövedelem úgy adódik, hogy a bevételből levonjuk a törvényben rögzített költséghányadot. Az általános költséghányad mellett a jövedelem a bevétel kisebbik része, bizonyos ipari és szolgáltató tevékenységeknél magasabb, kiskereskedelemnél még magasabb költséghányad jár. A tényleges költségeidet ilyenkor nem kell számlákkal igazolni, és nem is számítanak.
Vegyünk egy példát. Egy főállású, szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozó egy negyedévben 3 000 000 forint bevételt ér el, és 45%-os költséghányaddal számol. A jövedelme a bevétel 55%-a, vagyis 1 650 000 forint a negyedévre, havi átlagban 550 000 forint.
Második lépés: a minimumok összevetése
Főállású egyéni vállalkozónál a járulékoknak van alsó határa. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, illetve ha a fő tevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum. A szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér 112,5%-a. Ha a havi átlagos jövedelem e minimumok fölött van, a tényleges jövedelem az alap; ha alatta, a minimum.
A példában az 550 000 forintos havi átlagot az adott évi minimálbérrel és garantált bérminimummal kell összevetni. Ha a jövedelem meghaladja a minimumokat, a negyedéves alap az 1 650 000 forint marad.
Harmadik lépés: a kulcsok
A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, a szocho mértéke 13%. A példában a negyedéves járulék 305 250 forint, a szocho 214 500 forint. Ezeket a vállalkozó havonta fizeti, a negyedévet pedig a járulékbevallásban zárja le.
A személyi jövedelemadó kulcsa 15%, de átalányadózásnál a jövedelem egy része adómentes: évente a minimálbér felének megfelelő jövedelemig nem kell szja-t fizetni. Ez a keret az év elejétől fogy, ezért az első negyedévekben gyakran kisebb vagy nulla az adóelőleg, később nagyobb. A mentes rész után a járulékokat ettől függetlenül meg kell fizetni.
Negyedik lépés: a göngyölítés
Az átalányadózó a negyedéves bevallásban az év elejétől számolt összesített jövedelemmel dolgozik, és az előző negyedévekben már bevallott összegeket levonja. Így egy gyenge és egy erős negyedév kiegyenlíti egymást, és nem keletkezik indokolatlan túlfizetés. A göngyölítés részleteit a járulékokról szóló irat mutatja be.
Ha nem átalányadózó vagy
Vállalkozói jövedelemadózásnál a tényleges költségek számítanak, a vállalkozói adóalap után külön vállalkozói adó jár, a vállalkozói kivétet pedig magánszemélyként kell adóztatni. Mellékállású vállalkozónál nincs járulékminimum, csak a ténylegesen megszerzett jövedelem után kell fizetni. A formák közötti választásról az adózási formák irata szól.
A számítás mindig ellenőrizhető: a NAV kitöltési útmutatói és évente frissülő tájékoztatói a hatályos minimumokat és értékhatárokat is tartalmazzák.